Mintha igaz lenne

Van az a sztereotípia, hogy a politikusok... Tudjátok, mire gondolok. De azért olvassátok el ezt a novellát, ha kicsit nevetni is tudtok ezen.

Tizennyolc éves kora óta vonzódott a politikusokhoz. Akkor szavazott először, és a kampányidőszak lenyűgözte. Azok az óriásarcok az óriásplakátokon! Mintha ezek a férfiak nagyobb színészek lennének a hollywoodi nagyágyúknál. És nagyobbak is, hisz nekik szavuk van, rájuk figyelni kell, velük számolni illik!

Mindegy volt, hogy öreg, fiatal, demokrata, liberális vagy kommunista, mindegy, hogy ellenzéki, kormánypárti, kutyapárti, hogy házelnök, pártelnök, miniszterelnök, lehetett budapesti, brüsszeli vagy Nevetlen falu polgármestere. Mindenféle politikusért égett. A szavazófülkében nem is tudott közülük választani, mindegyik jelölt mellé tett egy ikszet.

Önkénteskedést vállalt, aláírást gyűjtött, szórólapozott. Amikor szavazatot számolt, akkor ismerkedett meg a frissen megválasztott helyi önkormányzati képviselővel. Éjjel a kitöltetlenül maradt szavazólapok szétszórt kupacán fekve kérte a férfit, súgja a fülébe a programját. A képviselő zihálva szavalta a kampánybeszédét. A nő rákiabált: "úgy mondd, mintha igaz lenne!", és a férfi minél szenvedélyesebben beszélt, a fejük annál nagyobb hévvel ütődött a kiürült urnának. Élete leggyönyörűbb szeretkezése volt.

A Parlamentben vállalt munkát. Ő volt Éva, és ez volt a Paradicsom: politikusok mindenütt, amerre a szem ellát! Különösen az egyik országgyűlési képviselő vonzotta. Míg a közgyűlés újabb és újabb napirendi pontokat tűzött ki, a nő napirendje csak egy pontból állt: csodálta a férfi mindent tudó mosolyát, apellátát nem tűrő orgánumát, a szeme huncut csillogását a felszólalásai alatt. Még a férfi dohány illatával is szerelembe esett.

Nem volt kezdő, a dohányzásban sem, de aznap úgy döntött, kezdő dohányosnak fog látszani. Ügyetlenül szívott az IQOS-ba, és az nem is izzott fel. Úgy volt, ahogy gondolta, a férfi, a vérbeli politikus, aki a nép szolgálatára esküdött fel, kérés nélkül sietett a segítségére.

Felhevült az elektromos cigaretta, felhevültek ők is.

– Tudnia kell…. Nős vagyok – súgta a férfi a nő hajába.

A nő lehajtotta a fejét, mire a politikus is hátrált egy lépést.

– Gondoltam, hogy ez probléma.

– Jaj, az nem gond.

– Akkor mi a baj? – értetlenkedett a férfi.

– Maga túl őszinte.