Két világ határán

Beka szobájában megjelenik a másik önmaga. Rebeka dimenzióugró, akit fontos feladattal bíztak meg, így a lányok szerepet cserélnek. 

Beka csak akkor jön rá, hogy a másik világ milyen veszélyes, amikor kétségessé válik a hazajutás. Főleg, mivel úgy tűnik, az alteregója nem is akarja visszacsinálni a cserét...

A Rebeka és Rebeka című novellám a Két világ határán elnevezésű antológia kötetben jelent meg, melyet ITT vagy ITT tudtok beszerezni.

Beka sikított. Elejtette a porszívó csövét, ami hangos csattanással ütődött a parkettának. Egyszerre ugrott hátra és nézett a betörő arcába. Megint sikított. A rá megszólalásig hasonlító idegen odarohant hozzá és befogta a száját.
- Ne ordíts már, te hülye!
Úgy megdöbbent azon, hogy a saját hangját hallja a másik szájából, hogy egyből elhallgatott.
- Ha elveszem a szádról a kezem, megígéred, hogy nem kiabálsz?
Beka lassan bólintott, mire a másik elengedte és hátralépett.
- Ki vagy? Vagyis… hogyan lehetséges? Én, te… - habogva rázta a fejét.
Az idegen karba tett kézzel mosolygott.
- Szerinted, hogy lehet? - kérdezte.
Beka nem tudta eldönteni, hogy az összes lehetetlen opció közül melyik hangzik a legkevésbé őrültségnek.
- Az ikertestvérem vagy? - kérdezte bizonytalanul, amikor végre sikerült összeszednie magát annyira, hogy válaszoljon.
Az idegen megrázta a fejét.
- Akkor csak képzellek. Bevettem valami gyógyszert, amitől hallucinálok.
Ismét fejcsóválás volt a válasz.
- Ha csak az agyamban létezel, akkor simán lehet, hogy letagadod, szóval… - tárta szét a karját. - Ki vagy?
- Rebeka - mondta az idegen magától értetődően.
- Nem! Én vagyok Rebeka.
- Ne legyél egoista, több ezer Rebeka van még rajtad kívül a világon. - A másik Rebeka törökülésben letelepedett az ágyra, mint aki hosszú beszélgetésre készül. - Vagy a világokban, ha tágan értelmezzük a kérdést.