A malac éve

Ez itt egy olyan napi hír, ami görbetükröt mutat a fogyasztói társadalomnak. Figyelem, a cikket NEM kínai gyerekmunkások írták.

Hétfőn a Mammut bevásárolóközpont földszintjén felavatták az első magyar ZipPig automatát, melynek célja, hogy megreformálja a csomagküldés folyamatát. A Malackának becézett gép a rohamosan fejlődő kínai technológia legújabb vívmánya, kifejlesztője a Tume, amely az idei évre a világ vezető kereskedelmi vállalatává nőtte ki magát, és további terjeszkedésének már csak a munkaerőhiány és a logisztikai nehézségek szabhatnak határt.

A ZipPig az utóbbi megoldásában jelenthet áttörést. Az automata képes az áru mikrotömörítésére, így egyetlen gép többezer csomag elhelyezésére és fuvarozására alkalmas. De miért Malacka? Egyrészt az automata kialakítása emlékeztet a konyhamalac működésére. Amikor csomagot kívánunk kivenni a gépből az automata szájában lévő érzékelő olvassa le a telefonunkról a QR kódot, majd a Malacka hátsó feléből kipottyan az apró barna csomag, mely oxigén hatására pár perc alatt eléri a valós méretét. Amennyiben árut szeretnénk visszaküldeni a Tume számára, a dobozt a Malacka szájába szükséges csúsztatnunk. És itt a kialakítás másik oka: segítségével a kínai raktárakban dolgozó gyermekmunkások a csomagküldés során játékos formában tömhetik degeszre a röfiket, és a ZipPig popójából előbújó visszáruk mókássá teszik a fárasztó munkanapokat.

Az EU és az USA egyre szigorúbb korlátozást vezet be a gyerekmunkában érintett termékek kereskedelmével kapcsolatban, így a vezető kínai vállalatok, mint a Tume és a Hsein az elmúlt időszakban több ponton is racionalizálták folyamataikat. A tizenkét órás munkanapokat nyolc órára csökkentették, a gyermekek számára éhbéren felüli juttatásként biztosítják a fejlődésükhöz szükséges napi egyszeri gyümöcsadagot és ennek a programnak a része Malacka bevezetése is. A fejlett országok bár üdvözölték a változásokat, de további könnyítéseket sürgetnek.

Erica Shröderer, német kancellár nyílt levélben fogalmazta meg aggályait Kína csökkenő népessége miatt. A politikus szerint nem a bölcsődés korú gyerekekre kiterjesztett munkakötelezettség a megoldás, hanem a születésszám növelésével érhető el a munkaerőpiac bővítése és tartható fent hosszútávon a nyugati országok fogyasztási szokásainak kielégítése.

Schröderer felhívta a figyelmet arra is, hogy a Tumeról rendelt bigyók szállítási ideje átlagosan egy hétről két hétre növekedett, míg a biszbaszokra akár egy hónapot is várnia kell egy átlagos európai vásárlónak.

A Hsein esetében ennél is aggasztóbb a helyzet, a ruhaipari nagyvállalat már csak háromhetes szállítási időintervallumokat vállal, így egyre több fogyasztó kényszerül használt ruhát vásárolni. A helyzeten az sem tudott javítani, hogy a korábban népszerű nemzetközi sport és- ruhamárkák külön reklámkampány keretében hívták fel a figyelmet arra, hogy maguk is kínai gyárakban, kínai gyerekekkel gyártatják a ruháikat, mégis csak időlegesen sikerült visszacsábítaniuk a vásárlókat a boltokba.

A kínai kormánynak emellett környezetvédelmi kihívásokkal is meg kell küzdenie. A REponton visszaváltott ötven forintos palackok esetében már csak minden kétezredik újrahasznosított üvegre jut egy újabb ázsiai gyár megnyitása, amely drasztikus csökkenés az előző évekhez képest.

– Ki kell mondanunk: a bolygó megmentése érdekében tett törekvéseink nem hozhatóak közös nevezőre a szükségleteinkkel. A vásárlás termeli a GDP-t, Kína jelenti a kereskedelmet és a ZipPig hozza el a jövőt – nyilatkozata Hans Nvykist Nobel-díjas, dán közgazdász. – Nincs mit tenni, tovább kell hizlalni a Malacot – tette hozzá Nvykist nevetve.