Komplementer

Lenyűgöznek a színelmélet érdekességei, annyira, hogy egyenesen versbe kívánkoznak.

Tudtátok, hogy a színek gyakorlatilag a szem látható tartományba eső, eltérő hullámhosszú fénysugarak? Az, hogy valamit milyen színűnek látunk, attól függ, hogy milyen frekvenciájú fénysugarak jutnak az adott felületről visszaverődve a szemünkbe. A látható tartomány összes színét tartalmazó fényt fehérnek, a fény hiányát feketének látjuk.

Miért kék az ég, vagy vörös a naplemente? A rövid hullámokat kéknek, a hosszú hullámokat pirosnak, a közepes hullámokat zöldnek látjuk, a vegyesen érkező hullámokat pedig különböző más színeknek. Azért kék az ég, mert a fény útja a légkörön keresztül rövid, de hajnalban és este olyan hosszúvá válik ez az út, hogy csak a hosszú hullámok tudnak visszaverődni, ezért vörös olyankor a nap és az ég alja is.

A három alapszín a piros, kék és sárga, melyek elsődleges színek, ezek keverékéből létrejövő bármi más színt másodlagos színnek nevezünk. Ilyen másodlagos szín például a zöld, hiszen az a kék és a sárga keverékéből keletkezik.

A festészetben a színkeverésnél használatos az úgynevezett színkör, melyben megtalálhatóak a komplementer színek. Azokat a színeket nevezzük így, amelyek egymással szemben állnak a körben, mint például a piros-zöld vagy kék-narancs. Ezek a színek egymás mellett használva élénkíteni tudják a hatást.

A körben egymás mellett álló színeket összekeverve, harmadlagos színeket kapunk. Például a sárga és a zöld egymás mellett álló színek, ezek keverékéből egy szép, neonos hatású világos zöldet nyerhetünk. De minden más két szín, akik nem szomszédosak a színkörben, összekeverve szürkés, barnás ocsmányságok lesznek.

🎨🖌🌤

A Komplementer a Lackfi János írókurzusán született írásokat szemléző Szóbanforgó oldalon jelent meg.

A Komplementer ITT olvasható.